hír

Május 6-án a pakisztáni média arról számolt be, hogy az ország kínai jüant használhat az Oroszországból importált nyersolaj kifizetésére, és az első, 750 000 hordós szállítmány várhatóan júniusban érkezik meg. A pakisztáni energiaügyi minisztérium egy névtelen tisztviselője kijelentette, hogy a tranzakciót a Kínai Bank fogja támogatni. A tisztviselő azonban nem közölt részleteket a fizetési módról vagy a Pakisztán által kapott pontos kedvezményről, arra hivatkozva, hogy ez az információ nem szolgálja mindkét fél érdekeit. A Pakistan Refinery Limited lesz az első finomító, amely orosz nyersolajat dolgoz fel, és a többi finomító a próbaüzem után csatlakozik hozzájuk. A hírek szerint Pakisztán beleegyezett, hogy hordónként 50-52 dollárt fizet az olajért, míg a Hetek Csoportja (G7) hordónként 60 dolláros árplafont határozott meg az orosz olajra.

Jelentések szerint tavaly decemberben az Európai Unió, a G7 és szövetségesei kollektív tilalmat vezettek be az orosz tengeri úton szállított olaj exportjára, hordónként 60 dolláros árplafont meghatározva. Idén januárban Moszkva és Iszlámábád „elméleti” megállapodást kötött az orosz olaj- és olajtermék-szállításokról Pakisztánba, amely várhatóan segítséget nyújt a nemzetközi fizetési válsággal és rendkívül alacsony devizatartalékokkal küzdő, pénzügyi nehézségekkel küzdő országnak.

India és Oroszország felfüggesztette a rúpiával kapcsolatos elszámolási tárgyalásokat, mivel Oroszország jüant akar használni.

Május 4-én a Reuters arról számolt be, hogy Oroszország és India felfüggesztette a kétoldalú kereskedelem rúpiában történő rendezéséről szóló tárgyalásokat, és Oroszország úgy véli, hogy a rúpia birtoklása nem jövedelmező, és reméli, hogy a kínai jüant vagy más valutákat használhatja fizetésre. Ez komoly visszaesést jelentene India számára, amely nagy mennyiségű olcsó olajat és szenet importál Oroszországból. Az elmúlt hónapokban India abban reménykedett, hogy állandó rúpiás fizetési mechanizmust hoz létre Oroszországgal, hogy segítsen csökkenteni a devizaátváltási költségeket. Egy névtelen indiai kormánytisztviselő szerint Moszkva úgy véli, hogy a rúpiás elszámolási mechanizmus végül több mint 40 milliárd dolláros éves többlettel fog szembesülni, és ilyen nagy mennyiségű rúpia birtoklása „nem kívánatos”.

Egy másik, a megbeszéléseken részt vevő indiai kormánytisztviselő elárulta, hogy Oroszország nem akar rúpiát birtokolni, és a kétoldalú kereskedelmet jüanban vagy más valutában reméli rendezni. Egy indiai kormánytisztviselő szerint idén április 5-én India importja Oroszországból 10,6 milliárd dollárról 51,3 milliárd dollárra nőtt az előző év azonos időszakában. Az Oroszországból származó diszkontált olaj India importjának nagy részét teszi ki, és a tavaly februári konfliktus kitörése után 12-szeresére nőtt, míg India exportja kismértékben csökkent a tavalyi év azonos időszakában elért 3,61 milliárd dollárról 3,43 milliárd dollárra.

Ezen ügyletek többségét amerikai dollárban rendezik, de egyre több tranzakciót más pénznemben, például az Egyesült Arab Emírségek dirhamjában bonyolítanak le. Ezenkívül az indiai kereskedők jelenleg az orosz-indiai kereskedelmi fizetések egy részét Oroszországon kívül rendezik, és a harmadik fél a kapott fizetést felhasználhatja az Oroszországgal folytatott tranzakciók elszámolására vagy ellensúlyozására.

A Bloomberg weboldalán megjelent jelentés szerint május 5-én Lavrov orosz külügyminiszter az Indiával szembeni növekvő kereskedelmi többletre utalva azt nyilatkozta, hogy Oroszország több milliárd rúpiát halmozott fel indiai bankokban, de nem tudja elkölteni azokat.

Szíriai elnök támogatja a jüan használatát a nemzetközi kereskedelem lebonyolításában

Április 29-én Kína közel-keleti ügyekkel foglalkozó különmegbízottja, Zhai Jun Szíriába látogatott, és Bassár el-Aszad szíriai elnök fogadta a damaszkuszi Népi Palotában. A Szíriai Arab Hírügynökség (SANA) szerint Aszad és a kínai képviselő megvitatták a két fél közötti konszenzust a szíriai-kínai kétoldalú kapcsolatokról, Kína régióban betöltött fontos szerepének fényében.

Al-Aszad dicsérte Kína közvetítését

erőfeszítéseket tett a Shaiqi kapcsolatok javítására, mondván, hogy a „konfrontáció” először a gazdasági területen jelent meg, egyre inkább szükségessé téve az amerikai dollártól való eltávolodást a tranzakciókban. Azt javasolta, hogy a BRICS-országok vezető szerepet vállaljanak ebben a kérdésben, és az országok dönthessenek úgy, hogy kínai jüanban rendezik kereskedelmüket.

Május 7-én az Arab Liga rendkívüli külügyminiszteri ülést tartott az egyiptomi fővárosban, Kairóban, és megállapodtak Szíria Arab Ligában való tagságának visszaállításában. A döntés azt jelenti, hogy Szíria azonnal részt vehet az Arab Liga ülésein. Az Arab Liga hangsúlyozta a „hatékony lépések” megtételének szükségességét a szíriai válság megoldása érdekében.

Korábbi jelentések szerint a 2011-es szíriai válság kitörése után az Arab Liga felfüggesztette Szíria tagságát, és számos közel-keleti ország bezárta nagykövetségét Szíriában. Az elmúlt években a regionális országok fokozatosan igyekeztek normalizálni kapcsolataikat Szíriával. Olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Libanon, követelték Szíria tagságának helyreállítását, és számos ország újra megnyitotta nagykövetségét Szíriában, vagy megnyitotta a szíriai határátkelőhelyeit.

Egyiptom fontolgatja a helyi pénznem használatát a Kínával folytatott kereskedelem lebonyolításában

Április 29-én a Reuters arról számolt be, hogy Ali Moselhy, Egyiptom ellátási minisztere kijelentette, hogy Egyiptom fontolgatja, hogy az árukereskedelmi partnerei, például Kína, India és Oroszország helyi valutáit használja az amerikai dollár iránti kereslet csökkentése érdekében.

„Nagyon, nagyon, nagyon komolyan fontolgatjuk, hogy más országokból importáljunk, és jóváhagyjuk a helyi pénznemet és az egyiptomi fontot” – mondta Moselhy. „Ez még nem történt meg, de hosszú út áll előttünk, és haladtunk előre, legyen szó Kínáról, Indiáról vagy Oroszországról, de még nem kötöttünk megállapodást.”

Az elmúlt hónapokban, mivel a globális olajkereskedők az amerikai dollártól eltérő valutákkal próbálnak fizetni, az amerikai dollár több évtizedes domináns pozíciója megkérdőjeleződött. Ezt a változást a nyugati országok Oroszország elleni szankciói és az amerikai dollár hiánya okozta olyan országokban, mint Egyiptom.

Egyiptomot, mint az alapvető árucikkek egyik legnagyobb vásárlóját, devizaválság sújtotta, ami az egyiptomi font árfolyamának közel 50%-os csökkenéséhez vezetett az amerikai dollárral szemben, ami korlátozta az importot, és márciusban 32,7%-ra, történelmi csúcs közelébe taszította Egyiptom teljes inflációs rátáját.