hír

Kína áprilisi exportja amerikai dollárban kifejezve 8,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, meghaladva a várakozásokat.

Május 9-én, kedden a Vámhivatal közzétette adatait, amelyek szerint Kína teljes importja és exportja áprilisban elérte az 500,63 milliárd dollárt, ami 1,1%-os növekedést jelent. Konkrétan az export 295,42 milliárd dollárt tett ki, ami 8,5%-os növekedést jelent, míg az import 205,21 milliárd dollárt ért el, ami 7,9%-os csökkenést jelent. Következésképpen a kereskedelmi többlet 82,3%-kal nőtt, elérve a 90,21 milliárd dollárt.

Kínai jüanban kifejezve Kína importja és exportja áprilisban összesen 3,43 billió jent tett ki, ami 8,9%-os növekedést jelent. Ebből az export 2,02 billió jent tett ki, ami 16,8%-os növekedést, míg az import 1,41 billió jent tett ki, ami 0,8%-os csökkenést jelent. Következésképpen a kereskedelmi többlet 96,5%-kal bővült, elérve a 618,44 milliárd jent.

A pénzügyi elemzők szerint az áprilisi, továbbra is pozitív éves exportnövekedés az alacsony bázishatásnak tudható be.

2022 áprilisában Sanghajban és más területeken is csúcsot ütött a COVID-19 esetek száma, ami jelentősen csökkentette az export bázisát. Ez az alacsony bázishatás elsősorban az áprilisi pozitív éves exportnövekedéshez járult hozzá. A havi 6,4%-os exportnövekedési ütem azonban jelentősen alacsonyabb volt a szokásos szezonális ingadozási szintnél, ami a hónapban viszonylag gyenge tényleges exportlendületet jelez, összhangban a lassuló kereskedelem globális trendjével.

A főbb árucikkeket elemezve, az autók és hajók exportja jelentős szerepet játszott az áprilisi külkereskedelem teljesítményében. Kínai jüanban számított adatok alapján az autók (alvázakkal együtt) exportértéke 195,7%-kal nőtt az előző évhez képest, míg a hajóexport 79,2%-kal ugrott meg.

A kereskedelmi partnereket tekintve az előző hónaphoz képest ötre csökkent azon országok és régiók száma, amelyeknél a kumulatív éves kereskedelmi értéknövekedés visszaesést tapasztaltak a januártól áprilisig tartó időszakban, a csökkenés üteme pedig szűkült.

Az ASEAN-országokba és az Európai Unióba irányuló export növekedést mutat, míg az Egyesült Államokba és Japánba irányuló export csökken.

A vámadatok szerint áprilisban a három legnagyobb exportpiac közül Kína ASEAN-országokba irányuló exportja 4,5%-kal nőtt éves szinten amerikai dollárban kifejezve, az Európai Unióba irányuló export 3,9%-kal nőtt, míg az Egyesült Államokba irányuló export 6,5%-kal csökkent.

Az év első négy hónapjában az ASEAN továbbra is Kína legnagyobb kereskedelmi partnere volt, a kétoldalú kereskedelem elérte a 2,09 billió jent, ami 13,9%-os növekedést jelent, és Kína teljes külkereskedelmi értékének 15,7%-át tette ki. Az ASEAN-ba irányuló export 1,27 billió jent tett ki, ami 24,1%-os növekedést jelent, míg az ASEAN-ból származó import elérte a 820,03 milliárd jent, ami 1,1%-os növekedést jelent. Következésképpen az ASEAN-nal folytatott kereskedelmi többlet 111,4%-kal bővült, elérve a 451,55 milliárd jent.

Az Európai Unió Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere volt, a kétoldalú kereskedelem elérte az 1,8 billió jent, ami 4,2%-os növekedést jelent, és 13,5%-os részesedést jelent. Az Európai Unióba irányuló export 1,17 billió jent tett ki, ami 3,2%-os növekedést jelent, míg az Európai Unióból származó import 631,35 milliárd jent tett ki, ami 5,9%-os növekedést jelent. Következésképpen az Európai Unióval folytatott kereskedelmi többlet 0,3%-kal bővült, elérve az 541,46 milliárd jent.

„Az ASEAN továbbra is Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, és az ASEAN-ba, valamint más feltörekvő piacokra való terjeszkedés nagyobb ellenálló képességet biztosít a kínai export számára.” Az elemzők úgy vélik, hogy a kínai-európai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok pozitív tendenciát mutatnak, így az ASEAN kereskedelmi kapcsolata szilárd támaszt nyújt a külkereskedelem számára, ami potenciális jövőbeli növekedésre utal.

Figyelemre méltó, hogy Kína Oroszországba irányuló exportja áprilisban jelentős, 153,1%-os éves növekedést mutatott, ami két egymást követő hónapban háromszámjegyű növekedést jelent. Az elemzők szerint ez főként annak köszönhető, hogy Oroszország a szigorodó nemzetközi szankciók közepette Európából és más régiókból Kínába irányítja át importját.

Az elemzők azonban óvatosságra intenek, mivel bár Kína külkereskedelme a közelmúltban váratlan növekedést mutatott, ez valószínűleg az előző év negyedik negyedévéből származó megrendelésfelhalmozódásnak tudható be. Figyelembe véve a szomszédos országok, például Dél-Korea és Vietnam exportjának közelmúltbeli jelentős csökkenését, az általános globális külső keresleti helyzet továbbra is kihívásokkal teli, ami arra utal, hogy Kína külkereskedelme továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe.

A gépjármű- és hajóexport fellendülése

A főbb exportcikkek közül az amerikai dollárban kifejezett autók (beleértve az alvázakat is) exportértéke áprilisban 195,7%-kal nőtt, míg a hajóexport 79,2%-kal. Emellett a ládák, táskák és hasonló tartályok exportja 36,8%-kal nőtt.

A piac széles körben elismerte, hogy az autóexport áprilisban is gyors növekedési ütemet mutatott. Az adatok azt mutatják, hogy januártól áprilisig az autók (alvázzal együtt) exportértéke 120,3%-kal nőtt éves szinten. Az intézmények számításai szerint az autók (alvázzal együtt) exportértéke áprilisban 195,7%-kal nőtt éves szinten.

Az iparág jelenleg továbbra is optimista Kína autóexportjának kilátásait illetően. A Kínai Autógyártók Szövetsége előrejelzése szerint a belföldi autóexport idén eléri a 4 millió járművet. Továbbá egyes elemzők úgy vélik, hogy Kína valószínűleg megelőzi Japánt, és a világ legnagyobb autóexportőrévé válik idén.

Cui Dongshu, a Nemzeti Személygépjármű-piaci Információk Közös Konferenciájának főtitkára kijelentette, hogy Kína autóexport-piaca az elmúlt két évben erőteljes növekedést mutatott. Az export növekedését főként az új energiahordozókkal működő járművek exportjának fellendülése hajtja, amelyek esetében mind az exportvolumen, mind az átlagár jelentősen megnőtt.

„A 2023-as kínai tengerentúli autóexport nyomon követése alapján a nagyobb országokba irányuló export erős növekedést mutatott. Bár a déli féltekére irányuló export csökkent, a fejlett országokba irányuló export magas színvonalú növekedést mutatott, ami összességében pozitív teljesítményt jelez az autóexport számára.”

Az Egyesült Államok Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem értéke elérte az 1,5 billió jent, ami 4,2%-os visszaesést jelent, és 11,2%-os részesedést jelent. Konkrétan az Egyesült Államokba irányuló export 1,09 billió jent tett ki, ami 7,5%-os visszaesést jelent, míg az Egyesült Államokból származó import elérte a 410,06 milliárd jent, ami 5,8%-os növekedést jelent. Következésképpen az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi többlet 14,1%-kal csökkent, elérve a 676,89 milliárd jent. Amerikai dollárban kifejezve Kína Egyesült Államokba irányuló exportja áprilisban 6,5%-kal, míg az Egyesült Államokból származó import 3,1%-kal esett vissza.

Japán Kína negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem értéke elérte a 731,66 milliárd jent, ami 2,6%-os visszaesést jelent, és 5,5%-os növekedést jelent. Konkrétan a Japánba irányuló export 375,24 milliárd jent tett ki, ami 8,7%-os növekedést jelent, míg a Japánból származó import 356,42 milliárd jent tett ki, ami 12,1%-os csökkenést jelent. Következésképpen a Japánnal folytatott kereskedelmi többlet 18,82 milliárd jent tett ki, szemben a tavalyi év azonos időszakában tapasztalt 60,44 milliárd jenes kereskedelmi hiánnyal.

Ugyanebben az időszakban Kína teljes importja és exportja az Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) mentén fekvő országokkal elérte a 4,61 billió jent, ami 16%-os növekedést jelent. Ezen belül az export 2,76 billió jent tett ki, ami 26%-os növekedést jelent, míg az import 1,85 billió jent tett ki, ami 3,8%-os növekedést jelent. Pontosabban, a közép-ázsiai országokkal, például Kazahsztánnal, valamint a nyugat-ázsiai és észak-afrikai országokkal, például Szaúd-Arábiával folytatott kereskedelem 37,4%-kal, illetve 9,6%-kal nőtt.

Cui Dongshu továbbá kifejtette, hogy jelenleg jelentős kereslet van az új energiahordozók iránt Európában, ami kiváló exportlehetőségeket kínál Kína számára. Meg kell azonban jegyezni, hogy Kína hazai új energiahordozó-márkáinak exportpiaca jelentős ingadozásoknak van kitéve.

Eközben a lítium akkumulátorok és napelemek exportja áprilisban is gyorsan növekedett, ami tükrözi a kínai feldolgozóipar átalakulásának és korszerűsítésének az exportra gyakorolt ​​​​előmozdító hatását.